Azt mondják, az embernek két választása van:
Mint ahogyan egy nő sem lehet csak “egy kicsit” terhes, épp úgy nem lehet csak “egy kicsit” vagy “félig-meddig” hinni a csodákban sem. Ugyanez a helyzet azzal is, hogy hiszek-e valamilyen “felsőbb hatalomban”, egy teremtőben, vagy sem. Ennek ellenére, a legtöbben úgy vagyunk vele, hogy hiszünk is, meg nem is. Legalább is azt hisszük, hogy olykor, vagy többnyire hiszünk egy nálunknál nagyobb hatalomban, amely bármit megteremthet a számunkra. De sajnos kitartóan hinni, csak kevesünknek sikerül.
Ez a világ annyira a tudomány és a materializmus megszállottja, hogy csak kevés dolgot merészel befogadni bizonyíték nélkül. Közben pedig észre sem vesszük, hogy számos olyan dologgal élünk együtt, amit
Ilyen például a szeretet, a szerelem, a szimpátia, az ellenszenv, a tehetség vagy épp a vonzás. Mind csak a megélésünk és a szubjektív véleményünk szerint létezik.
És nem vitatjuk, hogy létezik! Igaz?
Van, mert érezzük.
De kapcsolódhat az érzelem és a reális gondolkodás?
A reálisnak nevezett gondolkodás nagyon jó, ha matek példát akarunk megoldani, de nem segít abban, hogy visszaszeressük azt a kedvest, akiről úgy gondoljuk, hogy lezárt minden kapcsolatot velünk. Aki realista nézőpontból tekint a szerelemre, az nagyon össze lehet zavarodva. A szerelem ugyanis egyáltalában nem reális. Mint ahogyan mi emberek sem vagyunk azok, hiszen hányszor fordult már elő mindannyiunkkal, hogy meggondoltuk magunkat valamivel kapcsolatban.
A “realista” ilyenkor azt mondja: “de az én kedvesem nem olyan, ő nem gondolja meg magát sosem“.
Ugyan már! Teljesen mindegy, hogy milyen a kedvesünk. Csak az a fontos, hogy mi mit hiszünk, és mennyire vagyunk képesek változtatni önmagunkon, hogy ez által a világunk is változhasson.
A “realista” ilyenkor azzal jön, hogy benne ott a hatalmas nagy szerelem, és ezért csakis a párját kell megváltoztatni, ami persze lehetetlen, és ez utóbbiban teljesen igaza is van.
Egy másik embert nem lehet csak úgy megváltoztatni!
Nincsen olyan mágia, nincsen olyan praktika, amivel csakis a másik embert változtatjuk meg. Mi magunk változunk, és rajtunk keresztül, általunk – vagy úgy is mondhatom: velünk együtt – változik a másik ember is. Például:
Egy “realista” ilyenkor akár azt is mondhatja, hogy “lehet, hogy ez másokkal így van, – hisz már ő maga is tapasztalt hasonlót, – DE ettől még a szerelmem nem változott“.
Ez is a “realisták” jellemzője, hogy egyetértenek a jól megfogalmazott és alátámasztott magyarázatokkal, aztán jön a “DE”. Bennem pedig ilyenkor kerül elő a kérdés, hogy vajon “hogyan lehetne meggyőzni az így gondolkodót“, majd rájövök, hogy SEHOGY.
Senkit nem lehet meggyőzni semmiről, ha ellenáll a változásnak.
Senkinek nem lehet segíteni, aki önmagán nem akar segíteni.
Tehát…
Csakis azt javasolhatom neked – ha azért olvasod e sorokat, hogy megtudd, mit tehetsz kedvesed megváltoztatásának, szerelmi életed jobbá tételének érdekében -, hogy NEKED KELL VÁLTOZNOD, HOGY VÁLTOZTATHASS! Csak ez az út az, ami elvihet a célodhoz. A Szeresd vissza! programban is, a résztvevők önmaguk változtatásán át változtatják meg a szerelmüket.
Ha Te úgy hiszed, hogy másoknak kell változnia előbb, hogy az életed az álmaid szerintivé váljon, akkor fel kell ébresszelek, hiszen egy “realista”, jobban teszi, ha nem álmodozik.
Ha viszont készen vagy a változásra annak érdekében, hogy újra boldog kapcsolatban légy, akkor segíthetek Neked, mert hiszem, hogy ilyen hozzáállással el is fogod érni a célodat. A Szeresd vissza! program útmutatást ad, hogy a megfelelő módon változhass, és változtathass kedvesed hozzáállásán is. Nézd meg, mi mindent tartalmaz:
